Médiaipari esettanulmányok

Esettanulmány #1

Digitális átállás egy hagyományos regionális napilap szerkesztőségében

2022–2024 · Dél-Dunántúl · 18 hónapos longitudinális vizsgálat

Egy negyedszázados múlttal rendelkező regionális napilap 2022-ben döntött a teljes digitális átállásról: megszüntette a nyomtatott kiadást és online-only modellre váltott. A Weldon kutatói 18 hónapon keresztül kísérték figyelemmel a folyamatot belső interjúk és tartalomelemzés segítségével.

Főbb megállapítások

• A munkatársak 60%-a átmeneti diszkomfortot, de hosszú távon növekvő hatékonyságot tapasztalt
• Az online olvasói bázis 8 hónap alatt megháromszorozódott, de az előfizetési konverzió elmaradt a tervektől
• A helyi hírgyártás volumene 22%-kal csökkent a hirdetési bevételek átmeneti visszaesése miatt
• A szerkesztőségi döntéshozatal 14 hónap alatt alkalmazkodott az új mérőszámok (olvasási idő, visszatérő látogatók) logikájához

Esettanulmány #2

Intézményi kommunikáció válsághelyzetben: önkormányzati sajtóközlemény-elemzés

2023 · Baranya megye · Tartalomelemzés és diskurzusanalízis

Egy baranyai középváros önkormányzata 2023-ban kommunikációs válságba került, amikor egy infrastrukturális beruházás körüli ellentmondásos tájékoztatás nyilvánosságra került. Az eset a kríziskommunikáció és a helyi demokrácia összefüggéseire irányítja a figyelmet.

Főbb megállapítások

• A sajtóközlemények 73%-a reaktív volt, mindössze 27% proaktív tájékoztatást célzott
• A helyi és az országos médiumok eltérő keretezési stratégiát alkalmaztak az esettel kapcsolatban
• Az intézmény közösségi média-kommunikációja és hagyományos sajtókommunikációja között folyamatos inkonzisztencia volt megfigyelhető
• Az eset modellezi a kis intézmények kríziskommunikációs kapacitáshiányát

Esettanulmány #3

Dezinformációs kampány anatómiája: egy választási ciklus médiaelemzése

2024 · Magyarország · Kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés

A 2024-es európai parlamenti választások kampányidőszakában vizsgáltuk a hazai online médiatér dezinformációs mintázatait. 4 200 publikált cikket és közösségi médiás bejegyzést elemeztünk kvantitatív tartalomelemzési módszerekkel.

Főbb megállapítások

• Az elemzett tartalmak 18,4%-ában azonosítottunk valamilyen fokú félrevezető elemet
• A dezinformációs tartalmak 3,2-szer gyorsabban terjedtek a közösségi platformokon, mint a verifikált híranyagok
• A kép-alapú félrevezető tartalom alacsonyabb korrekciós arányt mutatott, mint a szövegalapú
• A tényellenőrző szervezetek beavatkozása érzékelhető hatással volt a terjedési görbére

Esettanulmány #4

AI-eszközök bevezetése egy online hírportálon: szerkesztőségi kultúra és hatékonyság

2024–2025 · Budapest · Akciókorlátozásos részt vevő megfigyelés

Egy fővárosi online hírportál 2024 elején vezette be az első AI-segítségű szövegszerkesztő eszközeit. Kutatóink hat hónapon keresztül követték nyomon a folyamatot — annak szerkesztőségi kultúrára, munkafolyamatokra és tartalomminőségre gyakorolt hatásaival együtt.

Főbb megállapítások

• A rövid formátumú tartalmak elkészítési ideje 38%-kal csökkent az AI-asszisztált fázisban
• A tartalomminőség-mutatók (olvasói visszajelzés, korrekcióarány) nem romlottak szignifikánsan
• Az újságírók közötti generációs különbségek az elfogadásban és a kritikai értékelésben egyértelműen kimutathatók voltak
• Az AI-eszközök bevezetése nem váltott ki munkaerő-csökkentést, de megváltozott a munkakörök tartalma