2023 eleje óta a generatív AI — elsősorban a nagy nyelvi modellek (LLM) — intézményes szerkesztőségi alkalmazása robbanásszerűen felgyorsult. Nem csupán a kísérleti fázisról van már szó: a vezető nyugati médiaházak aktívan integrálják ezeket az eszközöket a napi munkamenetbe.
Hogyan jelent meg az AI a szerkesztőségekben?
Az AI-eszközök szerkesztőségi megjelenése nem egyetlen, drámai pillanatban ment végbe, hanem fokozatos beszivárgás formájában. Az első hullám a rutinfeladatok automatizálásáról szólt: sporteredmények, tőzsdei hírek és időjárás-előrejelzések automatikus szövegezése már 2018-2020 között megjelent a nagy hírügynökségeknél.
A generatív AI 2022-23-as robbanása azonban minőségi ugrást hozott: a szövegalkotási képességek olyan szintre emelkedtek, ahol az eszközök már komplex elemzési feladatokra, összefoglalókra és tartalmi vázlatok elkészítésére is alkalmasak. Ez az újságírói munka jóval szélesebb területét érinti.
Mit mondtak a szerkesztők — kutatásunk főbb megállapításai
2025 első negyedévében 12 hazai szerkesztőséggel készítettünk strukturált mélyinterjút az AI-eszközök alkalmazásáról. Az interjúalanyok szerkesztőség-vezetők, digitális fejlesztési felelősök és tapasztalt újságírók voltak. A vizsgált szerkesztőségek között országos napilapok, online hírportálok, helyi médiumok és szaklapok egyaránt szerepeltek.
Kulcsmegállapítás: A 12 szerkesztőségből 9 már alkalmaz valamilyen AI-eszközt a napi munkában — de csupán 3-ban van ehhez formalizált, írásos belső szabályzat. A többi intézménynél a használat informális egyéni döntések eredménye.
Lehetőségek: mit nyerhetnek a szerkesztőségek?
Rutinfeladatok automatizálása
Az AI leginkább elfogadott felhasználási területe a rutinszerű, időigényes feladatok gyorsítása. Átiratok, összefoglalók, SEO-metaadatok és szociálismédia-posztok elkészítése — ezeket a feladatokat az AI-eszközök percek alatt elvégzik, felszabadítva az újságírók kapacitásait az elmélyültebb munkára.
Adatelemzés és dokumentumfeldolgozás
Az investigatív újságírás számára különösen értékes az AI képessége nagy mennyiségű dokumentum gyors elemzésére. Közbeszerzési adatbázisok, bírósági iratok, pénzügyi kimutatások — ezek manuális feldolgozása korábban hetek munkáját igényelte. AI-segítséggel az elsődleges szűrés és mintakeresés órákon belül elvégezhető.
Fordítás és lokalizáció
A gépi fordítás minőségének ugrásszerű javulása lehetővé teszi, hogy kisebb szerkesztőségek is elérhetővé tegyenek külföldi tartalmakat anélkül, hogy hivatásos fordítókat kellene alkalmazniuk. Ez különösen a regionális médiumok számára nyit új lehetőségeket.
Kockázatok és etikai kihívások
A hallucináció problémája
A nagy nyelvi modellek egyik legsúlyosabb hibája a hallucináció: az AI magabiztosan generál téves, nem létező tényeket, forrásokat, dátumokat. Szerkesztőségi környezetben ez katasztrofális következményekkel járhat a hitelesség szempontjából. Az interjúk alapján ez az egyetlen leggyakrabban említett aggodalom.
A szerzőség és az újságírói felelősség kérdése
Ki a felelős egy AI által megírt, újságíró által felülvizsgált cikkért? Hogyan kell jelölni az AI részvételét a tartalomkészítésben? A hazai szerkesztőségek többsége ezekre a kérdésekre még nem dolgozott ki egyértelmű állásfoglalást.
Gazdasági és munkaerőpiaci hatások
Az automatizálás munkaerőpiaci hatásait a legtöbb szerkesztő elismeri, de különbözőképpen értékelik: egyesek az alacsony hozzáadott értékű feladatok eltűnésétől félnek, mások remélik, hogy az AI felszabadítja az újságírókat a valóban értékes munkára. A hosszú távú következmények még nem látszanak egyértelműen.
„Az AI nem fogja leváltani az újságírókat — de az AI-t használó újságírók le fogják váltani azokat, akik nem. Az egyes szerkesztőségek közötti különbség ott lesz, mennyire értik meg az eszköz korlátait."
— Interjúalany, vezető online hírportál szerkesztőségvezetője (névtelenítve)
Hogyan reagálnak a hazai szerkesztőségek?
A hazai médiarendszer az AI-kérdésben megosztott. Az online-natív, fiatalabb szerkesztőségek jellemzően nyitottabbak a kísérletezésre, míg a hagyományosabb, nyomtatott sajtóból érkező szervezetek óvatosabbak. A külföldi mintákat — különösen az angolszász médiumok politikáit — a megkérdezett szerkesztők csupán töredéke követi aktívan.
Pozitív tendenciaként emelhető ki, hogy több szerkesztőség is belső AI-etikai munkacsoportot hívott életre 2024-ben, és néhány intézmény nyilvánosan is közzétette AI-használati irányelveit. Ez az átláthatóság iránti igény örvendetes fejlemény a hazai sajtókultúra szempontjából.
Következtetések és ajánlások
Kutatásunk alapján a következő ajánlásokat fogalmazzuk meg a hazai szerkesztőségek számára:
- Hozzanak létre formalizált, nyilvánosan hozzáférhető AI-használati szabályzatot.
- Jelöljék egyértelműen az AI részvételét a közzétett tartalomban.
- Fektessenek be a munkatársak AI-ismereteinek fejlesztésébe — különös tekintettel a kritikai értékelési képességekre.
- Alkalmazzanak kettős ellenőrzési eljárást az AI által generált tényállításokra.
- Vegyenek részt a hazai és európai szintű iparági normák kialakításában.
